Perpetuum mobile

Az �r�kmozg�, a Perpetuum mobile egy �r�k rejt�ly, valamint �vsz�zadok �ta a feltal�l�k v�gyainak cs�csa. Sz�mos h�r �s pletyka j�rta m�r be a nagyvil�got, �s sok tal�lm�nyr�l terjedt el, hogy siker�lt vagy majdnem siker�lt el�rni a nagy c�lt. Mindenf�le mozg� vagy forg� mechanikus szerkezetr�l van sz�, de l�teznek folyad�kos, m�gneses �s elektrom�gneses pr�b�lkoz�sok is. �r�kmozg� az ami legal�bb n�h�ny �r�t mozog, mik�zben semmi bels� vagy k�ls� energiaforr�s nem t�pl�lja, �gymint felh�zott rug�, megemelt s�lyz�, l�gsug�r stb. Ez t�bblet-energia termel�st jelent, hiszen az ind�t� l�k�snek le kell gy�znie a s�rl�d�st �s l�gellen�ll�st. Min�s�gileg nem jelentene t�bbletet, ha egy k�ls� munkag�pet is hajtana, azaz a s�rl�d�s legy�z�s�n t�l n�mi hasznos munk�t is v�gezne. Ha n�h�ny �r�t vagy napot mozog akkor m�r �r�kmozg�, mert a meg�t�l�sbe nem sz�m�t bele az alkatr�szek kop�sa vagy meghib�sod�sa.

A tudom�ny szerint �r�kmozg� nincs, mert az un. energia-megmarad�si t�rv�nyt nem lehet megker�lni, a semmib�l, vagy a kezdetben bevitt energi�b�l nem lehet t�bblet-energi�t el��ll�tani. Ezt az �ll�spontot a k�zv�lem�ny is mag��v� tette, sz�mukra az �r�kmozg� lehetetlen is, meg nevets�ges is. A nyitott gondolkod�s� kutat�k szerint azonban �rv�nyl� �s gyorsul� mozg�sokn�l megjelenhet t�bblet-energia. Nem a semmib�l, hanem a l�thatatlan h�tt�rb�l, feltehet�leg a v�kuumb�l. Bizonyos k�s�rletek visszaigazolj�k e felt�telez�st.

�r�kmozg�k m�rpedig vannak, n�h�ny r�vid p�ld�ban ezt nemsok�ra meg is mutatom. El�zetesk�nt azonban n�zz�nk meg k�t h�res-h�rhedt k�z�pkori tal�lm�nyt.

 Leonardo egy nagyra becs�lt, m�r-m�r t�lid�zett feltal�l� volt. �tlete szerint a v�z r�csurog egy lap�tos v�zker�kre akkor az k�pes meghajtani egy csavaros v�zemel�t, amely azut�n visszaemeli a lecsurg� vizet a fels� tart�lyba. Sajnos a lap�tker�k nem ad le annyi energi�t, ami a v�z visszaemel�s�hez sz�ks�ges. Nem csak az�rt nem, mert vannak s�rl�d�si �s visszacsurg�si vesztes�gek. � m�g nem tudhatta, hogy a line�ris folyamatoknak nincs es�lye t�bblet-energi�t termelni.

 Orffyreus k�z�pkori feltal�l� mechanikus �r�kmozg�ja sz�mos tan� szerint igenis m�k�d�tt. Sok ellenfeltal�l� �s szkeptikus ezt nem t�rv�n a g�p�t id�nk�nt t�nkretette, �s Orffyreusnak t�bbsz�r is �j g�pet kellett �p�tenie. �ll�t�lag a tal�lm�ny azon bukott meg, hogy Orffyreus t�ls�gosan r�tarti, s�t kapzsi volt. Sz�zezer arany tall�rt k�rt tal�lm�ny��rt, amit a francia kir�ly v�g�l is nem adott meg. Egy�bk�nt a berendez�s egy nagy forg� ker�k volt, amelyet el kellett ind�tani, megl�kni, de ut�na napokig tov�bb forgott. Benne a k�ll�k ment�n vasgoly�k gurultak �s rug�knak �tk�ztek. A m�k�d�s�t legink�bb egy idomtalan nagy l�d�b�l kihallatsz� puffog�s �s csattog�s jellemezte. Nem z�rhat� ki, hogy val�ban �r�kmozg� volt ez, hiszen bel�l gyorsul� mozg�sok jellemezt�k. Sz�momra azonban m�gsem t�nik a szerkezet �letk�pesnek, m�r csak az�rt sem, mert az�ta is sokan megpr�b�lt�k leut�nozni, �mde sikertelen�l.

Most pedig kezdj�nk nyitott szemmel j�rni �s �szrevenni a Term�szet �ltal megalkotott csod�latos �r�kmozg�kat. Vegy�k els� p�ld�nak a leveg�t, ezt a g�znem� l�thatatlan anyagot. A szob�nkban a leveg�molekul�k cik�znak, �tk�znek, valamint eszeveszetten p�r�gnek. Ez az un. h�mozg�s, �s addig tart, ameddig a leveg�nek az abszol�t 0 fokn�l nagyobb a h�m�rs�klete. Ez pedig �r�kre �gy lesz, hiszen a Vil�gegyetem h�m�rs�klete is nagyobb enn�l, jeles�l 4 kelvin fok. Ha be tudn�nk szerkeszteni ebbe a k�zegbe egy nagyon kicsi racsnis lap�tkereket, akkor az a l�kd�s�st�l elindulna �s �r�kk� forogna. A r�pk�d� molekul�k, meg a lap�tker�k imm�ron nem is egy, hanem k�t �r�kmozg�.

 A torn�d� iszony� nagy energi�t hordoz, ak�r hetekig rombolja a term�szetet �s a v�rosokat, r�pteti az aut�kat �s teheraut�kat. Akinek �gy hozta rossz sorsa, hogy n�h�ny �r�ra beleker�l a rombol�si s�vba, annak ez maga az �r�kk�val�s�g. A torn�d�t a t�lmelegedett tengerv�z p�rolg�sa �s kicsap�d�si ciklusa ind�tja be. Azonban meglehet, hogy a beind�tott �ri�si �rv�ny a v�kuumb�l t�bblet-energi�t csatol ki, b�r a vonatkoz� sz�m�t�sok nem egy�rtelm�ek.

 A vil�g legels� �r�kmozg�ja maga a Vil�gegyetem �s annak folytonos t�gul�sa. Ezen t�lmen�en a benne l�v� �gitestek, bolyg�k, csillagok �s galaxisok mind-mind keringenek �s forognak. Ez a folyamat 13,7 milli�rd �vvel ezel�tt kezd�d�tt, most is t�gul, �s �r�kre t�gulni fog. Ez �m az igaz�n nagy �r�kmozg�! Hogy mi�rt is nem l�ttuk eddig? Az�rt, mert a t�l nagyot �s a t�l kicsit neh�z megl�tni.

 Az atom �nmag�ban is egy �r�kmozg�, hiszen benne az elektronok meg�ll�s n�lk�l keringenek. (A mell�kelt fant�ziad�s Internetr�l levett k�pet ne vegy�k eg�szen komolyan. Ma m�g nem tudjuk, hogy val�j�ban milyen is az atom.) A kering� elektronok term�szetesen sug�roznak, mik�zben a kimer�thetetlen energi�j� v�kuum a kisug�rzott energi�t folyamatosan visszap�tolja. Az els� atomok az �srobban�s ut�n ugyan n�mi k�s�ssel jelentek meg, de az�ta az elektronok meg�ll�s n�lk�l mozognak, s�t a vil�g v�gezet�ig mozogni is fognak.

 Az atommagot a proton �s a neutron goly�csk�inak kever�ke alkotja. Ezek az un. nukleonok, melyek belsej�ben 3 - 3 kvark kering f�nysebess�ggel. Minden bizonnyal ezek is sug�roznak, m�gpedig a szemmel l�thatatlan ultraibolya tartom�nyban. Mivel k�rp�ly�n mozognak, ezeknek is van befel� ir�nyul� gyorsul�suk, amely a v�kuumb�l energi�t szabad�t fel. S�t, az energia csere itt j�val nagyobb m�rt�k�, mint az atomok elektron h�j�ban, hiszen ezekn�l j�val nagyobb a kering�s sebess�ge. Ezek teh�t ugyan�gy �r�kmozg�k, mint az atomok elektronburk�ban az elektronok.

 A f�ny is �r�kk� mozog mindaddig, am�g valami anyagi test el nem nyeli. Nemcsak �gy egyszer�en mozog, hanem hajsz�lpontosan f�nysebess�ggel mozog. A f�nyt (a fotont) t�bbnyire az atomok elektronburka bocs�tja ki, mik�zben egy gerjesztett elektron egy magasabb p�ly�r�l egy alacsonyabbra ugrik. Az energian�v� k�l�nbs�ge megadja a foton energi�j�t (a frekvenci�j�t, a f�ny sz�n�t), de rem�lem, hogy senki sem gondolja komolyan, hogy meghat�rozza a kil�vellt foton c sebess�g�t is. Ezt bizony a v�kuum illetve az abban l�v� r�szecsk�k mozg�si sebess�ge hat�rozza meg. Hasonl�that ez a hang terjed�s�hez, ahol a g�zmolekul�k �tlagsebess�ge (annak 1,41-ed r�sze) �rja el� a hangterjed�s sebess�get. Jobban megvil�g�tja a v�kuum szerep�t a f�nyterjed�s vonatkoz�s�ban a mell�kelt �bra. A d�szpark tavacsk�j�ban l�v� reflektor alulr�l vil�g�tja meg a v�zfelsz�nt, �thalad a F�ld l�gk�r�n, �s kijut a v�kuumba. A v�z alatt halad� f�nysug�r sebess�ge hat�rozottan kisebb, mint f�ljebb, a leveg�ben. Enn�l is nagyobb sebess�gre gyorsul fel a vil�g�rben, hiszen ott �ri el a norm�l c �rt�ket. Honnan kapn� a f�nysug�r ( a fotonok) az egyre nagyobb sebess�get, �s az egyre nagyobb energi�t, ha nem a v�kuumb�l? Mivel pedig a v�kuum anyaga minden�tt jelen van, �s ez�rt minden�tt megpr�b�lja a fotonokat c sebess�gre gyors�tani, ez�rt a f�ny is �r�kmozg�.

 �r�kmozg� az eg�sz Vil�g!  Einstein a kozmoszt �lland�nak, stabilnak, egy j�l megszerkesztett olajozottan m�k�d� g�pezetnek tekintette. A Teremt� nem alkothat m�st, csak t�k�leteset – mondogatta �szinte meggy�z�d�ssel. Majd s�lyos lelki v�ls�gba ker�lt, amikor kider�lt, hogy a Vil�gegyetem t�gul, ez�ltal min�s�g�ben �s fizikai param�tereiben is v�ltozik. Most mi magunk ker�lhet�nk s�lyos lelki v�ls�gba, ha a fentieket v�giggondolva r�j�v�nk, hogy minden de minden mozog. Kiv�ltk�ppen neh�z elfogadni, hogy az �lettelen �s �l� testek, legf�bbk�ppen mi magunk is csupa �r�kmozg�b�l, atomokb�l vagyunk �sszerakva. Nincs kiv�tel, semmi sem �ll, a Mindens�g egy v�gtelen�l bonyolultan m�k�d� egys�ges dinamikai rendszer. A Vil�got kiz�r�lag kisebb – nagyobb �r�kmozg�k alkotj�k, ellent�tben a tudom�nyos k�z�ss�g megk�vesedett t�ves n�zet�vel, mely szerint az �r�kmozg�-elk�pzel�s egy komolytalan, sz�ra sem �rdemes fant�zi�lgat�s, �r�kmozg�k nem l�tezhetnek. Ugyanezt mondogatj�k hars�nyan az un. szkeptikusok, a tudom�ny mamelugjai, �ltudom�nyos vit�kat provok�lva, k�zben a len�z�s �s a g�ny fegyver�t haszn�lva a t�rsadalom azon tagjai ellen akik pr�b�lnak k�rdezni �s kritikusan gondolkodni. �mde itt sincsen igazuk, ahogyan a t�bbi kiprovok�lt t�m�jukban sem.

Tassi Tam�s

aparadox@gmail.hu