Einstein fellegv�ra

Kiv�ncsi vagy Einstein munk�ss�g�ra?

Egy m�sik honlapomon tal�lhatod meg roppant t�m�r form�ban  itt

Einstein fellegv�ra

E k�nyv Einsteinnel �s f�m�v�vel - olvashat�an, k�z�rthet�en - a relativit�selm�lettel foglalkozik. Sokf�le ir�nyb�l k�zel�t a h�res elm�lethez �s bels� ellentmond�saihoz. Sz�mos m�s szerz�t�l is id�z, de igen sok �j �szrev�telt �s elgondol�st is tartalmaz.

Kaphat�:

adamobooks, internetr�l let�lthet� , 800Ft   

konyvabc.hu, webshop.animare.hu,

 LibriK�nyv�ruh�z,L�ra 

Aj�nl�s

 Aj�nlom e k�nyvemet minden tizen�ves iskol�snak, aki kedveli a val�di tal�l�s k�rd�seket, a v�ratlan elgondol�sokat, �s ezek meg�rt�se �rdek�ben sz�vesen l�peget felfel� j�l ki�p�tett l�pcs�fokokon.     Aj�nlom e k�nyvemet mindenkinek, aki szeret gondolkodni, krimit, vagy keresztrejtv�nyt fejteni, de ez ideig kishit�en feladta a relativit�s nev� szuperrejtv�ny megfejt�s�t.  Aj�nlom e k�nyvet annak az �nmaga fel� ig�nyes Olvas�nak, aki tett m�r n�h�ny sikertelen k�s�rletet, de nem adta fel v�gleg, csak halad�kot adott mag�nak.   Aj�nlom k�nyvemet annak a r�gebbi vagy mai eminens tanul�nak, aki eddig mindent �rtett, de e t�ma kapcs�n �nbizalma s�lyosan csorbult.  Most meg fogja �rteni, hogy eddig mi�rt nem �rtette.  V�gezet�l aj�nlom e k�nyvet fizikusoknak �s fizikaszakos tan�roknak, akikre annakidej�n k�t szemeszteren �t z�dult r� a relativit�selm�let matematik�ja — �s vele az a benyom�s, hogy ami ilyen gigantikus m�ret�, az bizton igaz is.     A Szerz�

1.  Bevezet�s

 A relativit�selm�let a tudom�ny legmagasabb �s legkomplexebb �p�tm�nye.  Ez az �ll�t�s nemcsak a fizik�ra vonatkozik, hanem az �sszes l�tez� tudom�ny�gra is, �s ezt tudtommal senki sem vitatja.  Felh�karcol� a t�bbi emberl�pt�k�, n�h�ny emeletes �p�let k�z�tt.  Ez az elm�let egy monstrum, mondogatta A.  Michelson, Einstein kort�rsa, kora fizikatudom�ny�nak egyik vez�regy�nis�ge — �s ezt egy�ltal�n nem dics�retnek sz�nta.  Ellenkez�leg! Eg�sz �let�ben pr�b�lkozott, hogy a monstrumot lecser�lje kisebbre, egyszer�bbre. 

     A relativit�selm�let messze meghaladja azt a szintet, amelynek ismerete �s meg�rt�se egy m�velt embert�l elv�rhat�.  Nem sz�gyen teh�t nem �rteni, �s nem sz�gyen nem ismerni a r�szleteit.  Hiszen az iskol�ban sem tan�tj�k — biztos kudarc lenne mind a di�kok, mind az iskola r�sz�r�l.  Vannak azonban j� p�ran, akik �rteni v�lik az elm�let l�nyeg�t �s k�r�lbel�l �gy foglalj�k �ssze: "Minden mozg�s relat�v, nincs kit�ntetett pont a vil�gegyetemben.  A rendszer bonyolult matematik�ja pedig ellentmond�smentes."  H�t — majd megl�tjuk!

5.4.  SR kontra V�nusz

A relativit�s elm�lete kimondja, hogy nincs abszol�t mozg�s.  A sebess�gek csak egym�shoz viszony�that�ak, de an�lk�l, hogy b�rmelyiket kiemelhetn�nk a t�bbi k�z�l.  Ennek �rtelm�ben nincs k�l�nbs�g, ha �llunk �s egy t�rgy mozog el�tt�nk, vagy ellenkez�leg, ha mi mozgunk �s a t�rgy �ll.  Ez egy�rtelm�, vil�gos �ll�t�s.  N�zz�k meg alaposabban ezen �ll�t�s csillag�szati vonatkoz�sait, konkr�tabban a kett�s csillagok �s a V�nusz eset�t. Miel�tt a r�szletekbe belemenn�nk, meg kell ismerkedn�nk az �n.  csillag�szati aberr�ci�val.  Ez a fogalom azt jelenti, hogy a csillagok val�j�ban nem ott helyezkednek el az �gbolton, ahol l�tjuk �ket.  Eltorzult helyzet�k — aberr�ci�juk — a F�ld mozg�s�nak k�vetkezm�nye.

 Hasonl� jelens�get m�r mindenki tapasztalt, �s esetleg, el is t�n�d�tt rajta.  Ez a jelens�g akkor l�p fel, amikor egy j�rm� — mondjuk egy aut� — halad az es�ben.  Hi�ba van sz�lcsendes id�, hi�ba tudjuk, hogy az es� ilyenkor f�gg�legesen esik, m�gis azt �szlelj�k, hogy b�rmerre n�z�nk ki az aut� ablakain, az es�cseppek mozg�s�t ferde ir�ny�nak l�tjuk.  Ez nem �rz�kcsal�d�s.  A mozg� j�rm� rendszer�ben ez a fizikai val�s�g.  Ha kil�gatunk a g�pkocsi oldals� ablak�n egy cs�vet f�gg�leges helyzetben,

. . . . .

 A F�lddel ellent�tben a V�nusz p�lyasebess�ge nem okoz f�nyelhajl�si jelens�get, nem befoly�solja a p�lya megfigyelhet� adatait.  Ezzel megc�folja a relativit�selm�let kiindul� felt�telez�s�t, hogy a sebess�gek egyen�rt�k�ek.

————— o O o —————

Tartalom

1.  Bevezet�s

1.1.  Az els� �tel�gaz�s

1.2.  Abszol�t vagy relat�v?

1.3.  K�t tart�oszlop

1.4.  A XX.  sz�zad embere

2.  Int� jelek

2.1.  A berni �ratorony

2.2.  Az M—M k�s�rlet

2.3.  A tudom�ny alapjai

3.  K�zelebbr�l n�zve

3.1.  Az �p�tm�ny oszlopai

3.2.  Paradoxonok

3.3.  A h�res dolgozat

4.  M�sok m�sk�ppen l�tj�k

4.1.  A Relativit�sr�l  J�nossy Lajos

4.2.  A Relativit�sr�l  Szent�gothai J�nos

4.3.  A Relativit�sr�l  Novob�tzky K�roly

4.4.  A Relativit�sr�l  Mar�thy Lajos

4.5.  A Relativit�sr�l  Murguly Gy�rgy

4.6.  A Relativit�sr�l  Ove Tedenstig

4.7.  A Relativit�sr�l  Elek Tibor

4.8.  A Relativit�sr�l  Albert Einstein

5.  C�folatok

5.1.  A f�nyn�l gyorsabban

5.2.  Kozmikus h�tt�rsug�rz�s

5.3.  Gravit�ci�s f�nyelhajl�s

5.4.  SR kontra V�nusz

6.  Vissza a r�gi �tra

6.1.  DT, egy r�gi—�j elgondol�s

6.2.  SR �s DT

6.3.  V�z, leveg�, �ter

6.4.  A fizikai v�kuum

6.5.  Az �ter szerkezete

7.  H�t elm�let

7.1.  SR — a relativit�s elm�lete

7.2.  AA — az abszol�t �ter elm�lete

7.3.  DT — a sodr�d� �ter elm�lete

7.4.  F� — a forg� �ter elm�lete

7.5.  RH — a r�vid hat�t�vols�g� �ter elm�lete

7.6.  11D — egy sokdimenzi�s t�relm�let

7.7.  OS — az Olvas� saj�t elm�lete

8.  H�t k�s�rlet

8.1.  Az optikai Doppler—effektus: a f�ny sz�ne megv�ltozik

8.2.  A Fizeau—k�s�rlet: a v�z mag�val viszi a f�nyt

8.3.  Az M—M k�s�rlet: ugyan mi�rt is jelezne?

8.4.  A Sagnac interferom�ter: forog ugyan, de legal�bb jelez

8.5.  Az M—G k�s�rlet: val�ban forog a F�ld!

8.6.  A Macek—Davis k�s�rlet: rendk�v�l �rz�keny

8.7.  A robog� vonat p�ld�ja: melyik r�vid�l?

9.  A cs�cstechnika �s az elm�letek

9.1.  GPS, a glob�lis helymeghat�roz� rendszer

9.2.  A GPS is rangsorol

10.  Z�rsz�   ��RK tags�gi k�rtya

11.  F�ggel�k

12.  Irodalomjegyz�k

�  Foton �s hat�skvantum                                                                                                                                                                   Einstein munk�ss�ga  Þ

   Einstein lengyel tan�tv�nya, Leopold Infeld �rta     l�sd itt !