Einstein fellegvára
Kiváncsi vagy Einstein munkásságára?
Egy másik honlapomon találhatod meg roppant tömör formában itt
Einstein fellegvára
E könyv Einsteinnel és főművével - olvashatóan, közérthetően - a relativitáselmélettel foglalkozik. Sokféle irányból közelít a híres elmélethez és belső ellentmondásaihoz. Számos más szerzőtől is idéz, de igen sok új észrevételt és elgondolást is tartalmaz.
Kapható:
adamobooks, internetről letölthető , 800Ft
konyvabc.hu, webshop.animare.hu,
LibriKönyváruház,Líra
Ajánlás
Ajánlom e könyvemet minden tizenéves iskolásnak, aki kedveli a valódi találós kérdéseket, a váratlan elgondolásokat, és ezek megértése érdekében szívesen lépeget felfelé jól kiépített lépcsőfokokon. Ajánlom e könyvemet mindenkinek, aki szeret gondolkodni, krimit, vagy keresztrejtvényt fejteni, de ez ideig kishitűen feladta a relativitás nevű szuperrejtvény megfejtését. Ajánlom e könyvet annak az önmaga felé igényes Olvasónak, aki tett már néhány sikertelen kísérletet, de nem adta fel végleg, csak haladékot adott magának. Ajánlom könyvemet annak a régebbi vagy mai eminens tanulónak, aki eddig mindent értett, de e téma kapcsán önbizalma súlyosan csorbult. Most meg fogja érteni, hogy eddig miért nem értette. Végezetül ajánlom e könyvet fizikusoknak és fizikaszakos tanároknak, akikre annakidején két szemeszteren át zúdult rá a relativitáselmélet matematikája — és vele az a benyomás, hogy ami ilyen gigantikus méretű, az bizton igaz is. A Szerző
1. Bevezetés
A relativitáselmélet a tudomány legmagasabb és legkomplexebb építménye. Ez az állítás nemcsak a fizikára vonatkozik, hanem az összes létező tudományágra is, és ezt tudtommal senki sem vitatja. Felhőkarcoló a többi emberléptékű, néhány emeletes épület között. Ez az elmélet egy monstrum, mondogatta A. Michelson, Einstein kortársa, kora fizikatudományának egyik vezéregyénisége — és ezt egyáltalán nem dicséretnek szánta. Ellenkezőleg! Egész életében próbálkozott, hogy a monstrumot lecserélje kisebbre, egyszerűbbre.
A relativitáselmélet messze meghaladja azt a szintet, amelynek ismerete és megértése egy művelt embertől elvárható. Nem szégyen tehát nem érteni, és nem szégyen nem ismerni a részleteit. Hiszen az iskolában sem tanítják — biztos kudarc lenne mind a diákok, mind az iskola részéről. Vannak azonban jó páran, akik érteni vélik az elmélet lényegét és körülbelül így foglalják össze: "Minden mozgás relatív, nincs kitüntetett pont a világegyetemben. A rendszer bonyolult matematikája pedig ellentmondásmentes." Hát — majd meglátjuk!
5.4. SR kontra Vénusz
A relativitás elmélete kimondja, hogy nincs abszolút mozgás. A sebességek csak egymáshoz viszonyíthatóak, de anélkül, hogy bármelyiket kiemelhetnénk a többi közül. Ennek értelmében nincs különbség, ha állunk és egy tárgy mozog előttünk, vagy ellenkezőleg, ha mi mozgunk és a tárgy áll. Ez egyértelmű, világos állítás. Nézzük meg alaposabban ezen állítás csillagászati vonatkozásait, konkrétabban a kettős csillagok és a Vénusz esetét. Mielőtt a részletekbe belemennénk, meg kell ismerkednünk az ún. csillagászati aberrációval. Ez a fogalom azt jelenti, hogy a csillagok valójában nem ott helyezkednek el az égbolton, ahol látjuk őket. Eltorzult helyzetük — aberrációjuk — a Föld mozgásának következménye.
Hasonló jelenséget már mindenki tapasztalt, és esetleg, el is tűnődött rajta. Ez a jelenség akkor lép fel, amikor egy jármű — mondjuk egy autó — halad az esőben. Hiába van szélcsendes idő, hiába tudjuk, hogy az eső ilyenkor függőlegesen esik, mégis azt észleljük, hogy bármerre nézünk ki az autó ablakain, az esőcseppek mozgását ferde irányúnak látjuk. Ez nem érzékcsalódás. A mozgó jármű rendszerében ez a fizikai valóság. Ha kilógatunk a gépkocsi oldalsó ablakán egy csövet függőleges helyzetben,
. . . . .
A Földdel ellentétben a Vénusz pályasebessége nem okoz fényelhajlási jelenséget, nem befolyásolja a pálya megfigyelhető adatait. Ezzel megcáfolja a relativitáselmélet kiinduló feltételezését, hogy a sebességek egyenértékűek.
————— o O o —————
Tartalom
1. Bevezetés
1.1. Az első útelágazás
1.2. Abszolút vagy relatív?
1.3. Két tartóoszlop
1.4. A XX. század embere
2. Intő jelek
2.1. A berni óratorony
2.2. Az M—M kísérlet
2.3. A tudomány alapjai
3. Közelebbről nézve
3.1. Az építmény oszlopai
3.2. Paradoxonok
3.3. A híres dolgozat
4. Mások másképpen látják
4.1. A Relativitásról Jánossy Lajos
4.2. A Relativitásról Szentágothai János
4.3. A Relativitásról Novobátzky Károly
4.4. A Relativitásról Maróthy Lajos
4.5. A Relativitásról Murguly György
4.6. A Relativitásról Ove Tedenstig
4.7. A Relativitásról Elek Tibor
4.8. A Relativitásról Albert Einstein
5. Cáfolatok
5.1. A fénynél gyorsabban
5.2. Kozmikus háttérsugárzás
5.3. Gravitációs fényelhajlás
5.4. SR kontra Vénusz
6. Vissza a régi útra
6.1. DT, egy régi—új elgondolás
6.2. SR és DT
6.3. Víz, levegő, éter
6.4. A fizikai vákuum
6.5. Az éter szerkezete
7. Hét elmélet
7.1. SR — a relativitás elmélete
7.2. AA — az abszolút éter elmélete
7.3. DT — a sodródó éter elmélete
7.4. FÉ — a forgó éter elmélete
7.5. RH — a rövid hatótávolságú éter elmélete
7.6. 11D — egy sokdimenziós térelmélet
7.7. OS — az Olvasó saját elmélete
8. Hét kísérlet
8.1. Az optikai Doppler—effektus: a fény színe megváltozik
8.2. A Fizeau—kísérlet: a víz magával viszi a fényt
8.3. Az M—M kísérlet: ugyan miért is jelezne?
8.4. A Sagnac interferométer: forog ugyan, de legalább jelez
8.5. Az M—G kísérlet: valóban forog a Föld!
8.6. A Macek—Davis kísérlet: rendkívűl érzékeny
8.7. A robogó vonat példája: melyik rövidül?
9. A csúcstechnika és az elméletek
9.1. GPS, a globális helymeghatározó rendszer
9.2. A GPS is rangsorol
10. Zárszó ÉÉRK tagsági kártya
11. Függelék
12. Irodalomjegyzék
Ü Foton és hatáskvantum Einstein munkássága Þ
Einstein lengyel tanítványa, Leopold Infeld írta lásd itt !
|