Tesla PestBud�n

"Nikola Tesla Amerika t�rt�nelm�nek legnagyobb feltal�l�ja volt."

Discovery Science TV

"Bent �lsz egy hatalmas, j�l vil�g�tott helyis�gben, k�r�s-k�r�l k�l�n�s form�j� m�szerek �s rejt�lyes c�l� szerkezetek tornyosulnak.  Ekkor odal�p hozz�d egy magas sov�ny fiatalember, csettint az ujjaival – �s abban a pillanatban megjelenik egy v�r�s l�nggal lobog� g�mb�cske!  � higgadtan tartja meg a tenyer�n.  Csak b�mulod �s csod�lkozol, hogy-hogy nem �geti meg a kez�t?  Most engedi leesni r� a ruh�j�ra, azut�n a haj�ra, majd az �ledbe, v�g�l r�helyezi egy fadobozra.  Elk�pedve n�zed, hogy a l�ngol� g�mb sehol nem hagyott nyomot, �s d�rzs�l�d a szemeidet, vajon t�nyleg �bren vagy-e?"

C.  Mc Govern

Az id�zett eset mintegy 120 �ve j�tsz�dott le New York-ban, f�h�se a magas sov�ny fiatalember pedig Tesla Mikl�s volt.  Az a szem�ly, akinek k�zel h�t �vtizedes elm�leti �s feltal�l�i tev�kenys�ge oly fontos �s meghat�roz� volt az elektromoss�g elterjed�s�ben – �s akinek munk�ss�g�r�l �s szem�ly�r�l oly m�ltatlanul keveset tudunk.  K�s�bb kit�r�nk r�, hogy ez nem a v�letlen m�ve.  Egyr�szr�l Tesla sikeres �s anyagiakban is eredm�nyes feltal�l� volt.  � alkotta meg azt a t�bbf�zis� elektromos rendszert, amely ma is alapj�t k�pezi napjaink tudom�nyos-technikai civiliz�ci�j�nak.  M�sr�szt Tesla volt az elnyomott, meg nem �rtett zseni, aki �sszes bev�tel�t extr�m, t�bbnyire ma is k�vethetetlen k�s�rletekre k�lt�tte, �s az �zleti versenyben, a megval�s�t�sban �lland� p�nzsz�ke miatt sorozatosan alulmaradt.

     Ha Tesla neve elv�tve felbukkan hazai �js�gcikkben vagy ismeretterjeszt� �r�sban, �gy ott nev�t t�bbnyire magyar�tj�k, egyszer�en Tesla Mikl�sk�nt emlegetik.  Nikola Tesla (1856-1943) az Egyes�lt �llamokban �l� �s alkot� feltal�l� volt, aki eg�sz �let�ben b�szk�n v�llalta szerb sz�rmaz�s�t.  Van-e h�t b�rmi alapja annak, hogy magyar keresztn�vvel illess�k, azaz kicsit magyarnak tekints�k?  Nemcsak mi, hanem a csehek is befogadt�k kult�r�jukba a kiv�l� szerb feltal�l�t.  �vfordul�it sz�mon tartj�k, elektronikai gy�ruknak a TESLA m�rkanevet adt�k, �s azt tartj�k, hogy tudom�nyos fejl�d�s�kre jelent�s hat�st gyakorolt.  T�rt�nelmi indokl�suk is van, hiszen Tesla sz�l�faluja annakidej�n az Osztr�k-Magyar Monarchia ter�let�re (ma ez Horv�torsz�g) esett.  Tesla amerikai feltal�l�k�nt t�bbsz�r is ell�togatott Pr�g�ba, di�k kor�ban pedig l�togatta a K�roly Egyetem el�ad�sait – b�r val�sz�n�leg csak illeg�lisan, hiszen nem volt meg az ottani felv�telihez n�lk�l�zhetetlen �retts�gi vizsg�ja �g�r�g nyelvb�l.

Magyar kapcsolata enn�l is er�sebb.  N�lunk kezdte �letp�ly�j�t �s itt pattant ki fej�b�l az a szikra, mely azut�n �lete nagy tal�lm�ny�t eredm�nyezte. Visszaeml�kez�sei szerint els� nagy �lm�nye J�sika Mikl�s Abafi c�m� reg�nye volt nyolc�ves kor�ban.  Ennek hat�s�ra jelleme alapvet�en megv�ltozott, elsz�nt �s lelkesedni tud� egy�nis�gg� v�lt.  Egy�bk�nt gyermekkor�ban falta a k�nyveket �s eg�szen fiatalon m�r �t vil�gnyelvet besz�lt.

Tesla munk�ss�ga PestBud�n

Miut�n f�iskolai tanulm�nyait anyagi probl�m�i �s �lland� betegesked�sei miatt nem volt k�pes befejezni, 1881 janu�rj�ban Pestre j�tt, �s munk�t kapott a Magyar �llami K�zponti T�v�r� Hivatalban.  De kider�lt, hogy egy tov�bbi el�ny�s kapcsolattal is rendelkezik, amennyiben nagyb�tyja egy�tt j�rt a katonai akad�mi�n Pusk�s Ferenccel, az �zembe helyez�s alatt �ll� Telefonk�zpont igazgat�j�val.  Hozz� �tker�lve v�gre amb�ci�j�nak megfelel� fejleszt�i feladatokat kapott.  P�ld�ul a c�g 1882 febru�rj�ban Erkel Ferenc zeneszerz� Hunyadi L�szl� c�m� oper�j�t k�zvet�tette a Nemzeti Sz�nh�zb�l a Vigad� k�z�ns�g�nek.  Az er�s�t� berendez�s t�k�letes�t�s�n Tesla is dolgozott.  PestBudai �vei alatt Tesl�t val�sz�n�leg sz�mos pozit�v szakmai behat�s �rte, melyek er�s�tett�k benne a lend�letet �s elsz�nts�got, mellyel azut�n a k�vetkez� hat �vtizedben �jt-nappall� t�ve dolgozott tal�lm�nyain.  Ilyen impulzus lehetett p�ld�ul a Vigad� d�szkivil�g�t�s�nak l�tv�nya a m�r eml�tett opera k�zvet�t�s m�sodik helysz�n�n.  Ez id� t�jt g�zl�mp�kkal vil�g�tottak, az �ramell�t�st �s a vil�g�t�s alkalomhoz rendelt tervez�s�t �s kivitelez�s�t csak igen komoly c�g – ez esetben a Ganz Gy�r – v�llalhatta el.  A d�szkivil�g�t�s kifog�stalan volt, �s val�sz�n�leg a mai kor embere is �mulattal n�zte volna azt a f�ny�radatot.  Az alkalmazott vak�t� k�kes-feh�r (b�r vibr�l�) f�ny� �vf�nyl�mp�k l�nyegileg azonosak voltak a mai l�gv�delmi reflektorokkal.  P�r h�nappal k�s�bb a l�tv�nyoss�g megism�tl�d�tt.  PestBuda utc�i f�ny�rban �sztak a tr�n�r�k�s-p�r �rkez�s�nek tisztelet�re.

     Val�sz�n�, hogy Tesla szakmai kapcsolatba ker�lt a neves magyar feltal�l�val, Zipernowsky K�rollyal is.  � h�rom �vvel volt id�sebb, �s m�r akkor a v�lt��ram meggy�z�d�ses h�ve volt.  Majd nemsok�ra a fesz�lts�g-�talak�t� transzform�tor egyik megalkot�ja lett Zipernowsky a Ganz Gy�r budai (Kacsa utcai, majd F� utcai) gy�rtelep�nek vezet�je volt.  Itt k�sz�tett�k t�bbek k�z�tt a Dy m�rkanev� tetszet�s egyen�ram� dinam�kat.  Nyilv�n Tesla is tal�lkozott ezekkel – �s ha tal�lkozott, akkor biztosan megihlett�k, hiszen ifj� kora �ta k�sztet�st �rzett megreform�l�sukra.

     A t�rt�net Gr�tzban kezd�d�tt egy k�lf�ldr�l behozott egyen�ram� dinam� bemutat�j�n.  Ez impoz�ns volt a fiatal di�k sz�m�ra, de felt�nt neki, hogy a sz�nkef�k nagyon er�sen szikr�znak.

J�l ut�na gondolva �rthet�nek is tartotta a jelens�get, hiszen a kef�k nemcsak r�vezetik az �ramot a kommut�torra, a tengellyel egy�tt forg� bronzhenger-szeletekre.  Tov�bbi �ramok folynak benne az �nindukci� miatt is, hiszen a forg�r�sz tekercseiben az �ram fordulatonk�nt sokszor megszakad, majd ellent�tes ir�nyban �jra indul.  Vil�goss� v�lt el�tte az is, hogy az egyen�ram� motor tulajdonk�ppen v�lt��ram�, hiszen a tekercsek v�ltakoz� ir�ny� �ramot ig�nyelnek.  Hasonl� a helyzet az �ramot el��ll�t� g�pn�l, a dinam�n�l is:  az egyen�ram� dinam� v�lt��ramot termel, melyet azut�n a kommut�tora egyenir�ny�t. 

     Tesla akkor radik�lis javaslattal �llt el�:  "Egyszer�en hagyjuk el a rendszerb�l a problematikus kommut�tort, �gy bizonyosan nem fog szikr�zni, meghib�sodni.  Forgassuk k�zvetlen�l v�lt��rammal a motort!"  Fizika tan�ra Poschl professzor azonban alaposan leh�t�tte:  "Elhiszem, hogy maga �gyes fiatalember, de ezt teljess�ggel lehetetlen megoldani.  Ehhez az kellene, hogy a p�lusok k�z�tti egyenes vonalban hat� m�gneses er�k megg�rb�ljenek, s�t k�rbe forogjanak."

     A lehetetlen feladat megold�s�ra az egyre divatosabb egyf�zis� v�lt��ram sem l�tszott alkalmasnak.  Bevezetve a tekercsekbe a m�gneses t�r fel-al� ugr�lna, nem pedig forogna.  Tesla fej�ben azonban folytonosan ott motoszk�lt a probl�ma.  �rezte, hogy igenis megoldhat�.  �s val�ban, s�ta k�zben egyszer csak beugrott a megold�s, amit azon nyomban le is rajzolt a porba bar�tj�nak, Szigethy Antalnak.

     Mint �rdekess�get meg kell eml�teni, hogy ebben az id�szakban Tesla idegrendszere k�l�n�sen rossz �llapotban volt.  Kib�rhatatlanul er�snek �rezte a norm�lis szint� hangokat �s f�nyeket, viszont j�l hallotta az �szlelhetetlen�l gyenge zajokat, vagy ak�r az ultrahangot is.  Ugyanakkor pulzussz�ma 200 f�l�tt volt.  Az orvosok nem tudt�k betegs�g�t diagnosztiz�lni �s rem�nytelen esetnek tartott�k.  A h�napokig szedett er�s nyugtat�k semmit nem jav�tottak az �llapot�n.

     Figyelembe v�ve gyerekkori s�lyos betegs�g�t, egyidej�leg fell�p� er�s fizikai �s idegi kimer�lts�gr�l lehetett sz�.  Kartov�ci di�kk�nt Tesla mal�ria fert�z�st kapott �s kilenc h�napig nyomta az �gyat, k�zben t�bbsz�r a hal�l�n volt.  Csak a csoda mentette meg, ami akkor egy majdnem megk�sett sz�l�i engedm�ny form�j�ban jelentkezett.  Apja v�gre beleegyezett, hogy a papi p�lya helyett a nagyon v�gyott m�rn�ki �s feltal�l�i p�ly�t v�lassza.  A pozit�v impulzus seg�tette �t a kr�zisen.  Teljes gy�gyul�sa sohasem k�vetkezett be, mert a t�rt�ntek ut�n szervezet�nek t�bb �ves rehabilit�ci�ra lett volna sz�ks�ge, j� t�pl�lkoz�ssal, teljes testi �s szellemi pihen�ssel.  Mindezekben nem volt r�sze, s�t Pesten k�l�n�sen nagy el�nnal vetette bele mag�t a munk�ba.  Az �jabb csod�s gy�gyul�s bar�tja hat�s�ra k�vetkezett be, aki atl�ta l�v�n sok s�t�t �s fut�st javasolt.  Jobb h�j�n Tesla ezt megfogadta �s fokozatosan javult. 

     A nagy �tlet a sokf�zis� rendszer kigondol�sa volt.  Helyezz�nk el k�rben az �ll�r�szben n�gy, �t, hat elektrom�gnest, �s t�pl�ljuk megfelel�en eltolt f�zis� �ramokkal!  A m�gneses t�r mintegy k�rbe fog forogni, �s mag�val ragadja a forg�r�szt.  Ah�ny f�zis van, annyi vezet�k kell.  A legkevesebb sokf�zis� rendszer a h�rom f�zis�.  M�g enn�l is egyenletesen forog a m�gneses mez� – h�la a motorba vezetett rendk�v�l egyenletes, szinuszos lefut�s� v�lt��ramnak.  Ez�rt h�romn�l t�bb f�zis sz�ks�gtelen, �s persze gazdas�gtalan. A kommut�tor elmarad, ak�r �lland� m�gnes a forg�r�sz, ak�r r�vidre z�rt tekercs.  A speci�lis �ram el��ll�t�sa pedig v�ratlanul k�nny� feladat, mert egy ugyanilyen motort kell k�ls� er�g�ppel meghajtani, dinam�k�nt �zemeltetni.  A h�romsz�las vezet�kben automatikusan megjelenik a megfelel� form�j� �s f�zis� �ram.

     A korabeli  egyen�ram� rendszerek  az�rt terjedtek lassan, mert nem lehetett fesz�lts�g-szintet v�ltani.  A felhaszn�l�k k�sz�l�kei kis fesz�lts�get �s nagy �ramot ig�nyeltek. Ez�rt vastag h�l�zati k�belekre volt sz�ks�g. Minden utcasarkon kis er�m�veket kellett volna �zemeltetni.  A h�romf�zis� rendszer dinam�ja �s motorja t�bb szempontb�l is el�ny�sebb.  Fajlagosan nagyobb teljes�tm�ny� �s sokkal nagyobb �lettartam�.  A v�lt��ram miatt pedig lehet�s�g k�n�lkozik a fesz�lts�g transzform�l�s�ra, ez�ltal a gazdas�gos t�vols�gi �ramsz�ll�t�sra.  Olyan transzform�tort kell haszn�lni, mely magas fesz�lts�get �ll�t el�.  Ez�ltal a h�l�zati vezet�kben kevesebb �ram folyik, j�val kisebb vezet�k-keresztmetszet is elegend�.  A fogyaszt� ell�tt �jabb transzform�tort kell k�zbeiktatni, amely a fesz�lts�get ism�t alacsony �rt�kre �ll�tja be.

     A h�romf�zis� rendszer teh�t kit�n�, m�gis nagyon lassan ismerik el.  A legnagyobb baj, hogy van a t�bbf�zis� rendszernek egy nagyon tekint�lyes, s�t �d�z ellenfele, aki a geng m�dszereit veti be Tesla ellen.  A nev�t mindenki j�l ismeri. 

Tesla �s Edison

"Ha Edisonnak egy t�t k�ne megtal�lnia a szalmakazalban, minden szalmasz�lat egyenk�nt megvizsg�lna egy m�h szorgalm�val, m�g csak meg nem tal�ln�.  Pedig n�mi elm�leti tud�s �s el�regondolkod�s seg�ts�g�vel a munka 90%-a megtakar�that�."

Tesla nyilatkozata Edisonr�l a New York Times-ban

Hat neh�z �s kalandos �v telt el a k�t jeles pillanat k�z�tt, sok-sok munk�val �s csal�d�ssal.  Az els� felismer�s pillanata a t�bbf�zis� elektromos motorr�l a V�rosligetben volt 1882-ben.  A m�sodik nagy pillanat tal�lm�ny�nak elismer�se volt 1888-ban. Ekkor a Colorado Egyetemen az AIEE bizotts�g el�tt bemutat�val egybe-k�t�tt el�ad�st tartott, �s ennek eredm�nyek�nt kedvez� szerz�d�st k�t�tt a Westinghouse c�ggel. A tal�lm�ny hasznos�t�s�val m�g Pest-Budai tart�zkod�sa alatt a Ganz gy�rn�l pr�b�lkozott – sikertelen�l.  Viszont j� aj�nl�levelet kapott Pusk�s Ferenct�l.  �gy siker�lt elhelyezkednie az Edison Telefont�rsas�g le�nyv�llalat�n�l P�rizsban, ahol a c�gvezet� Pusk�s Tivadar volt.  Csal�dnia kellett azonban, itt sem kellett a tal�lm�nya.  Munkak�re itt a meghib�sodott Edison-f�le egyen�ram� gener�torok jav�t�sa volt.  Szerencs�s m�don, hiszen alaposan megismerhette a konstrukci�t, az �zemviszonyokat, tov�bb� hozz�juthatott szerel�si anyagokhoz.  Nyilv�n ez tette lehet�v�, hogy bar�tja, Szigethy Antal seg�ts�g�vel meg�p�thesse els� v�lt��ram� motorj�t.  Ekkor �ppen Strasburgban dolgozott, ott jav�tgatta a francia �rdekelts�g� Edison-c�g N�metorsz�gba eladott dinam�it.  Itt �rte �t az els� s�lyos csal�d�s is a c�ggel kapcsolatban.  Nagy jutalmat �g�rtek neki, ha gyorsan megjav�t egy omin�zus er�telepet, melynek helyre�ll�t�sa Edison�k sz�m�ra nemcsak preszt�zsk�rd�s volt, de a v�rhat� k�tb�r cs�dbe vihette volna a v�llalatot.  Tesla a brav�ros jav�t�s ut�n P�rizsba utazott felvenni a jutalmat – de nem volt gazd�ja az �g�retnek.  Felindul�s�ban kil�pett a c�gt�l, �s elindult az �g�ret f�ldj�re, Amerik�ba.

     Egyenesen Edisont kereste meg, jogosan rem�lve, hogy az akkor m�r h�rneves, b�r m�g nagyon fiatal – mind�ssze 32 �ves – feltal�l� felkarolja �tlet�t.   Munk�t mindenesetre kapott, hiszen Amerik�ban is s�r�n meghib�sodtak az egyen�ram� g�pek, �s egy ilyen tehets�ges, �s rendk�v�li munkab�r�s� szakember tulajdonk�ppen igazi kincs volt Edison sz�m�ra.  Ehhez k�pest igen rosszul fizette, mik�zben rengeteg feladatot adott neki.  Ugyanakkor a v�lt��ram� rendszert ellens�gesen fogadta.  Az egyen�ram� er�telepek gy�rt�sa elegend� hasznot biztos�tott neki.  Feltal�l�i nimbusz�val sz�ges ellent�tben szembefordult az �j �s nyilv�nval�an jobb tal�lm�nnyal.  Tesla r�j�tt az Edison-dinam�k egyik jelent�s konstrukci�s hib�j�ra, �s ennek fontoss�g�t Edison is meg�rtette.  Nagy p�nzt, 50.000 doll�rt �g�rt, ha az �sszes eddig eladott dinam�t �talak�tja.  Tesla �jt nappall� t�ve dolgozott, �s k�t h�nap alatt elk�sz�lt a munk�val, majd jelentkezett a jutalom�rt.  Edison ezt v�laszolta:  "Tesla, maga Eur�p�b�l j�tt, �s �gy l�tszik, nem �rti a mi saj�tos amerikai humorunkat!"

     Tesla azonnal otthagyta Edisont, pedig egy �v munkan�lk�lis�g �s nyomor v�rt r�.  K�zben az�rt sorra dolgozta ki k�l�nf�le villamos er��tviteli tal�lm�nyait.  Szerencs�j�re bek�sz�nt�tt a gazdas�gi fellend�l�s id�szaka, �s egy fiatal p�nzember, egyben feltal�l�, George Westinghouse meg�rtette a v�lt��ram� rendszer el�nyeit, �s belev�gott a megval�s�t�sba.  Tisztes fizet�s�rt alkalmazta Tesl�t, �s hamarosan megkezdte az �j rendszer� er�telepek �rus�t�s�t.

     Az �zlet j�l ment, ez�rt Edison �gy hat�rozott, hogy fell�p az egyre er�s�d� konkurencia ellen.  A v�lt��ram �s a nagyfesz�lts�g �letvesz�lyes!  – h�resztelte, majd p�nzelt kamp�nyokat ind�tott az �js�gokban Tesla �s a v�lt��ram ellen.  R�plapokat sz�ratott sz�t �s kuty�kat �letett meg �rammal, hogy a kuty�k gazd�i k�zvetlen�l �rz�kelj�k a v�lt��ram vesz�lyeit.  Edison kor�bban eredm�nyesen alkalmazta ezt a m�dszert a g�z-t�rsas�gok ellen, id� el�tt t�nkre is tette azokat.  Az �j tal�lm�ny azonban t�l j� volt �s a Westinghouse c�g talpon maradt.  V�g�l is az �ramok harc�t Edison mec�n�sa, a rabl�b�r�, P. Morgan el�gelte meg, akinek az ilyesmiben nagyobb gyakorlata volt.  Tudta, hogy a zajos h�bor�skod�s �rt az �zletnek. A csat�t teh�t Tesla nyerte, a h�bor�t viszont Edison.  Egy �leten �t "munk�lkodva" el�rte, hogy Tesla �s tal�lm�nyai feled�sbe mer�ljenek, �s � maradjon a nagy feltal�l�. 

Az elektromoss�g korszaka

A XX.  sz�zad, �s a megel�z� n�h�ny �vtized – az elektromoss�g korszaka.  Tesla �s a Westinghouse c�g �let�ben az 1893-as chicag�i vil�gki�ll�t�s minden v�rakoz�st fel�lm�l� k�z�ns�gsiker volt.  A megb�z�st a vil�g�t�si rendszer meg�p�t�s�re kapt�k, az igazi l�tnival�t m�gis az �ri�s csarnok jelentette, amelyben a gener�torok voltak elhelyezve.  Tesla �ramv�lt� szabadalmaira alapozva bemutat�sra ker�lt itt minden eddig ismert rendszer. K�t- �s h�romf�zis� gener�torok, magasfesz�lts�g� transzform�torok, egyen�ram� �talak�t�k, villamoskocsi hajt�s, ill. �ram-�talak�t�s minden l�tez� c�lra.  A csarnok leny�g�zte a l�togat�kat �s nyilv�nval�v� v�lt el�tt�k, hogy a sz�nsz�las izz�l�mpa csak a szer�ny kezdet volt.  Ott, abban a csarnokban vette kezdet�t az elektromoss�g �vsz�zada.      Amerika korm�nya m�r r�g�ta tervezte egy er�m� fel�p�t�s�t a Niagara v�zes�sre.  A komoly nemzetk�zi zs�ri, �l�n Lord Kelvinnel, eladdig 17 p�ly�zatot vizsg�lt meg, �s utas�tott el.  Most a Westinghouse c�gnek �s az aj�nlat�ban szerepl� t�bbf�zis� rendszernek bizalmat szavazott.  Az els� 50.000 l�er�s gener�tor 1895-ben kezdett �ramot termelni, �s a magasfesz�lts�g� t�vvezet�k r�v�n egy �vre r� m�r alum�nium-koh� �zemelt a 40 km-re fekv� Buffalo-ban.  Ugyanebben az id�ben �p�ltek az els� val�ban ipari m�ret� h�er�m�vek, amelyekben a g�zturbin�k m�r Tesla-f�le h�romf�zis� gener�torokat hajtottak.

Tesla �s a r�di�

Ezt k�vet�en Tesl�nak t�bb ideje jutott kor�bban elkezdett kutat�si t�m�ira.  A vezet�k n�lk�li t�v�r�, a mai r�di�k �se a legismertebb ezek k�z�l. Tesla folyamatosan foglalkozott r�di�alkatr�szek tesztel�s�vel �s fejleszt�s�vel. Amerik�ban a legkomolyabb szaktekint�ly volt, �s id�nk�nt �tr�ndulva Eur�p�ba eszm�t cser�lt itteni nagynev� fizikusokkal. F�lt�tlen�l megeml�tend� William Crookes �s Sir Oliv�r Lodge neve, akik Tesl�val egy�tt �tt�r�k voltak, ismert�k �s tov�bbfejlesztett�k a r�di�z�s elvi �s gyakorlati alapjait.  Az 1890-es �vekben 10-100 m�teres t�vols�gra sikeres jel�tvitelt val�s�tottak meg.  Maga Tesla 1897-ben New York k�zel�ben m�r 35 km t�vols�gra k�ld�tt r�di�t�viratot, majd k�t �v m�lva 50 km-re.  A nagy kih�v�s az Atlanti-�ce�n �thidal�sa volt, ez�rt Tesla egy 1500 kilowattos r�di�ad� �p�t�s�be kezdett Long Island-on.  A terv akkor elk�peszt�en mer�sznek hangzott, Amerika k�zv�lem�nye m�gsem k�telkedett benne, hogy sikeres lesz, �s a versenyt � nyeri meg. (�rdemes megeml�teni, hogy haz�nknak jelenleg egyetlen hasonl�an nagy teljes�tm�ny� r�di�ad�ja van, de ez sem a magyar ipar term�ke. Ma sem lenn�nk k�pesek ilyet el��ll�tani.) A torony �p�t�sze azonban hib�t v�tett, ami visszavetette az �p�t�st. Azut�n kifogyott a p�nz, a munka �jra- �s �jra le�llt.  V�g�l 1901-ben meg�rkezett a szenz�ci�s h�r, az olasz Marconi sikeresen �tk�ld�tt Amerik�ba egy t�virati "s" bet�t.  Tesla vesz�tett. 

     Honnan vette az ifj� fest�m�v�sz a sikerhez sz�ks�ges tud�st �s a hatalmas p�nzt?  A tud�st nyilv�n Tesl�t�l �s a m�r hivatkozott tud�sokt�l.  Az �ltaluk �rt ismertet� f�zetek �s az ismeretterjeszt� el�ad�sok, els�sorban Tesla eur�pai el�ad� k�r�tja r�v�n.  Egy tanulatlan, �mde fog�kony fiatalember elkezdhetett k�s�rletezni.  �s am�g a nagyok erej�ket sz�tforg�csolva sok t�m�n dolgoztak, addig Marconi megsz�llottan �s csakis a r�di�val k�s�rletezett.  Modora �s sz�kincse is k�zelebb �llt a nagyp�nz� �zletemberek�hez, neki k�nnyebb volt vel�k sz�t �rteni.  L�m, a t�rsadalom m�k�d�se soksz�n� �s bizarr logik�j�. Esetenk�nt t�bb es�lyt ad a dilett�nsoknak �s amat�r�knek, ugyanakkor h�l�tlanul elfeledi a siker val�di megalapoz�it.  Manaps�g b�rkit megk�rdezhet�nk Amerik�ban, de m�g itt Eur�p�ban is, hogy ki a legnagyobb feltal�l� �s ki fedezte fel a r�di�t – az illet� a k�tely legkisebb felmer�l�se n�lk�l v�laszol:  "Edison �s Marconi!"

K�l�n�s k�s�rletek

"A j�v� balj�s dolgokat �g�r, �s a probl�m�k nem h�r�that�k el az�ltal, hogy egzisztenci�lis biztons�gunk �rdek�ben egyre nagyobb b�s�get teremt�nk magunk k�r�l.  Ellenkez�leg, ez az �t csak�gy tele van kock�zattal �s vesz�llyel, mint azok�, akik sz�ks�gben s�t nyomorban �lnek.  Ha k�pesek lenn�nk felszabad�tani az atomban rejl� energi�t, vagy megtal�ln�nk a m�dj�t, hogyan nyerj�k ki azt a hat�rtalan mennyis�g� energi�t, amely a t�r minden pontj�n jelen van, ez �ld�s helyett ink�bb katasztr�fa lenne az emberis�g sz�m�ra."

Nikola Tesla

M�k�dhet-e �gy egy villanymotor, hogy egyetlen vezet�k csatlakozik hozz�?  Adhat-e egyenletes er�s f�nyt egy olyan cs� vagy g�mb, melynek csak 1 fegyverzete van?  Tesla Mikl�s New York-i, majd Colorado Springs-i laborat�rium�ban rendszeresen tartott bemutat�t bar�tainak �s �rdekl�d�knek, akik eff�le k�s�rleteknek sokszor voltak szemtan�i. A laborat�riumban enn�l k�l�nb mutatv�nyokra is sor ker�lt.  Volt egy �vegg�mbje, amelyet b�rki k�zbe vehetett, ide-oda j�rk�lhatott vele  – mik�zben a g�mb belsej�ben l�v� g�z egyenletes f�nnyel vil�g�tott.  Volt k�t k�z�ns�ges csupasz f�mlemeze, melyeket egym�s k�zel�be lehelyezett, �s ezut�n a leveg� lassan felizzott k�r�l�tt�k.  Gyakran bemutatta a l�ngol� f�ny g�mb�t is, amely csettint�sre kelt �letre �s aggaszt� kin�zete ellen�re teljesen vesz�lytelen volt, hozz� lehetett ny�lni.

     Tesla sz�m�ra ezek ink�bb cirkuszi mutatv�nyok voltak, val�j�ban azonban fontos mell�kterm�kei nagy kutat�si t�m�inak.  Ha faggatt�k r�la, elh�r�totta a k�rd�st, mint t�l trivi�list.  Nem szabadalmaztatta ezeket, feljegyz�sei, k�s�rleti napl�i pedig Colorado Springs-i laborat�rium�nak tragikus le�g�se alkalm�val megsemmis�ltek, �gy ma csak tal�lgathatunk, hogyan is m�k�dtek.  Reproduk�l�suk ez ideig m�g senkinek sem siker�lt. Tesla Mikl�s annak idej�n nagy frekvenci�j� �s nagy fesz�lts�g� berendez�sekkel k�s�rletezett. K�sz�tett p�ld�ul egy v�lt��ram� dinam�t 1891-ben, mely a szok�sos 50 Hz frekvencia sz�zszoros�val, 5000 Hz-el m�k�d�tt.  Legink�bb id�t�ll� k�s�rleti berendez�se az un.  Tesla-transzform�tor volt, amely t�bb sz�zezer hertz frekvenci�n t�bb t�zmilli� volt fesz�lts�get produk�lt. Val�sz�n�, hogy az egyvezet�kes fogyaszt�kat ilyen �ramokkal b�rta m�k�d�sre. (Avagy Tesla �rammal, azaz longitudin�lis �rammal.) Lehets�ges tov�bb�, hogy amikor vezet�k n�lk�li vil�g�t� berendez�seit m�k�dtette, akkor laborat�rium�nak bels� ter�t felt�lt�tte elektromos potenci�llal vagy el�rasztotta nagyfrekvenci�s rezg�ssel, mely emberi �rz�kszervek sz�m�ra nem �szlelhet�, de energi�ja kell�en �gyes szerkezettel megcsapolhat�.  Vallotta, hogy er�s impulzusok sorozat�val a leveg� (�s a v�kuum?) elektromos vezet�v� tehet�.

     A Tesla-transzform�tor t�bb m�teres kis�l�seket is produk�lhat.  Fejlett tudom�nyos- technikai kult�r�val rendelkez� orsz�gokban, p�ld�ul az USA-ban – ahol sz�les t�megek foglalkoznak hobby-kutat�ssal, �g�retes fizikai k�s�rletek reproduk�l�s�val – a Tesla-transzform�torral t�bb t�zezren k�s�rleteznek, rem�lve, hogy megk�zel�thetik Tesla 100 �vvel ezel�tti eredm�nyeit.  Az angolsz�sz szakirodalomban t�bb sz�zra tehet� az olyan k�nyvek �s cikkek sz�ma, melyek receptet adnak a k�sz�t�shez, vagy a r�szeredm�nyeket ismertetik. (E publik�ci�k ma m�r magyar emberek sz�m�ra is el�rhet�k �s megfizethet�k.)

      Hogyan is m�k�dik a h�res Tesla-transzform�tor? A legfontosabb alkatr�sze a rezg�k�r, a szikrak�z �s a nyitott vasmagra tekert nagy �tt�tel� �s nagy �t�t�-szil�rds�g� tekercsek. Az elektromos rezg�k�rt k�ls� indukt�v t�pl�l�ssal (baloldali tekercs) egyre er�sebb rezg�sbe hozzuk.  N�h�ny rezg�s ut�n a fesz�lts�g a kondenz�toron olyan nagyra n�, hogy a szikrak�zn�l �t�t, �s ez meredek homlok� er�s �raml�k�st eredm�nyez a transzform�tor kis menetsz�m� primer tekercs�ben.  A nagy menetsz�m� szekunder tekercs egyik v�ge lef�ldelhet�, m�sik v�g�re g�mb�t szerelnek.  E g�mb fel�let�n magas frekvenci�j� �s igen nagy elektromos fesz�lts�g van, mely a leveg�n �t�tve nyugtalanul lobog� k�kes szikranyelveket produk�l. Ezek k�zel g�mb alak� koron�t alkotnak, vagy �ppen a k�rnyez� t�rgyak fel�let�t nyaldoss�k.

     Tesla k�sz�l�ke 10-20 m�teres szikr�kat is produk�lt, ezeket m�r vill�moknak is nevezhetn�nk.  Azt hihetn�nk, hogy a mai modern f�lvezet�k �s m�anyagok seg�ts�g�vel ez az eredm�ny k�nnyen el�rhet�, s�t t�lsz�rnyalhat� – de nem �gy van!   A mai ut�n �p�t�k egy m�teres szikr�ig is nehezen jutnak el, �s egyre ink�bb visszat�rnek az eredeti technol�gi�hoz �s anyagokhoz.  Pedig Tesla receptjeit neh�z k�vetni, hiszen kis t�lz�ssal valahogy �gy sz�ltak:  "V�gy egy tonna vaslemezt, k�tegeld vasmagg�, szigeteld csill�mmal, tekerj r� k�t m�zsa v�r�sr�z k�belt, stb." Lehet persze, hogy e grandi�zus m�retekben rejt�zik a val�di Tesla-titok, mert csak bizonyos m�ret- �s teljes�tm�nyhat�r f�l�tt jelennek meg �szlelhet� nagys�g� anom�li�k.

     Anom�li�k pedig b�ven el�fordultak Tesla k�s�rletei k�zben.  Egyszer a nagyfesz�lts�g bekapcsol�sa ut�n s�r� k�d t�lt�tte meg a laborat�riumot, amit � egy�rtelm�en v�zp�rak�nt azonos�tott, b�r egy�bk�nt odakint sz�raz id� volt.  M�skor t�zes g�mb�k v�ltak le a transzform�torr�l, melyeket Tesla g�mbvill�mnak gondolt.  Ha a diagn�zis helyes volt, �gy ezek voltak az els� �s mindez ideig utols� mesters�gesen el��ll�tott g�mbvill�mok.  Egyszer f�ld�n k�v�li jeleket m�rt k�lt�ri, ugyancsak grandi�zus m�ret� berendez�s�vel.  Emiatt a hivat�sos tud�sok �vekig g�nyolt�k, addigi eredm�nyeit �s m�r�seit pedig megb�zhatatlann� min�s�tett�k vissza.  Hasonl� hat�sa volt azon bejelent�s�nek, hogy hihetetlen�l nagy energi�j�, sz�zmilli� eV-os kozmikus r�szecsk�ket detekt�lt.  (Ma m�r tudjuk, hogy �rkeznek az �rb�l a F�ldre r�di�-impulzusok, tov�bb� a nevezetn�l is nagyobb energi�j� kozmikus r�szecsk�k. Teh�t Tesl�nak volt igaza!)

Tesla n�zete az elektromoss�g �s a gravit�ci� mibenl�t�r�l sz�ges ellent�tben �llt a hivatalos �ll�sponttal, els�sorban Gustav Hertz �s Einstein v�lem�ny�vel.  Sajnos saj�t elm�let�t nem publik�lta – �ppen a fenti szem�lyek miatt.  Annyit az�rt tudhatunk – t�bbek k�z�tt az id�zett nyilatkozat�b�l is – hogy a v�kuumnak fontos szerepet tulajdon�tott, meg volt gy�z�dve annak kimer�thetetlen energia-tartalm�r�l.  Rem�lte, hogy az energia el�bb-ut�bb kinyerhet� bel�le, ez�ltal v�glegesen megold�dnak az emberis�g energiagondjai.  Ezt hallva Edison sietett ellen-nyilatkozatot tenni:  "F�l�sleges az er�lk�d�s, Braz�lia �serd�i m�g 50 000 �vre elegend� energi�t biztos�tanak t�zifa form�j�ban."

Tesla �jra t�mogat�s n�lk�l maradt az �tlet�vel, saj�t sz�k�s k�lts�gvet�s�b�l fedezte tov�bbi k�s�rleteit.  �lete v�ge fel� m�gis szenz�ci�s eredm�nyt �rt el.  G�pkocsij�t egy h�tig ezzel a k�l�nleges energi�val hajtotta.  Egy sz�ria-aut�b�l kiszerelte a motort, �s a hely�be egy s�lyos �s nagy m�ret� egyen�ram� villanymotort helyezett, melynek teljes�tm�nye legal�bb 30-40 kilowatt kellett legyen, hogy tisztes sebess�get �rjen el.  A villanymotornak azonban �ram kell, �s ez egy fadobozban l�v� k�l�nleges szerkezetb�l j�tt. A k�s�rlet nincs megb�zhat�an tan�s�tva �s dokument�lva, a berendez�sb�l pedig semmi nem maradt fenn az ut�korra.  Nyilv�n Tesla tiszt�ban volt tal�lm�nya rendk�v�li �rt�k�vel, �s kell�en titkos�totta ill. sz�tszerelte.  �tt�telesen viszont j�l igazolj�k �t H.  Moray k�s�rletei.  Hasonl� energia termel� doboza volt, mely egy vasal�t �s n�h�ny villanyk�rt�t �zemeltetett – a "semmib�l".  Moray k�s�rletei viszont alaposan dokument�ltak, mert hossz� �vekig azzal foglalkozott, hogy tekint�lyes emberek el�tt bizony�tson, �s azok tan�s�t� nyilatkozatait jegyz�k�nyvezze.  Nem siker�lt azonban egy m�sik – ugyancsak grandi�zus �tlet megval�s�t�sa.  Az Atlanti �ce�n f�l�tti �gboltot akarta kivil�g�tani annak �rdek�ben, hogy a haj�sok jobban l�ssanak. Az energia-sug�rz� ad�torony tervrajza fenn maradt – sok m�s csod�latos Tesla-tal�lm�nnyal egy�tt.  �lete alkony�n kapott j� n�h�ny d�szdoktori c�met, Belgr�dban kutat� int�zetet neveztek el r�la.  V�g�l hal�la ut�n 1960-ban a nemzetk�zi m�rt�k�gyi konferencia r�la nevezte el a m�gneses indukci� egys�g�t.  Meg�rdemelte az elismer�st.  Val�sz�n� azonban, hogy jobban �r�lt volna m�g �let�ben n�mi anyagi seg�ts�gnek, akkor f�lbehagyott kutat�saib�l legal�bb egyet-kett�t m�g befejezhetett volna.  Tesla �letm�v�nek jelent�s�ge manaps�g egyre t�bb emberben tudatosodik. Els�sorban az USA-ban �s Nyugat-Eur�p�ban, de rem�lhet�leg minden m�s helyen is, ahol megismerik a tudom�ny �s technika e nagy �tt�r�j�nek �letm�v�t.  Magyarorsz�g is nagyobb rem�nyekkel tekinthetne j�v�je el�, ha a magyar tudom�ny nem elvetn�, hanem felkaroln� f�lig befejezet �letm�v�t.

-----oOo-----

Tassi Tam�s

aparadox@gmail.hu

Kulcsszavak:

Tesla, h�romf�zis� rendszer, Edison, Marconi

MI HAJTJA AZ UF�T A GALAKTIKUS T�RBEN? H�T SZERINTEM NEM KEROZIN!

A vonatkoz� cikket l�sd itt!