ROSWELL  DEMO  4

10. fejezet

Az U2-program �s a Corona projekt : k�mek az �rben

 . . .  A helyzet ezzel szemben az volt, hogy az Eisenhower-adminisztr�ci� v�ge fel� a civil NASA mind a hadsereget, mind a l�gier�t el�gg� hat�konyan kiszor�totta a m�holdakkal kapcsolatos �gyletb�l. Egy k�z�s p�nzalapot is a rendelkez�s�kre bocs�tottak, csakhogy v�gre mi is szatelliteket tudjunk kil�ni az �rbe, �s megmutassuk a vil�gnak, hogy mi is vagyunk valakik. A szovjetek ugyanis els� k�rben megvertek benn�nket a Szputnyikkal, �s a helyzet csak m�g tov�bb rosszabbodott, amikor sem a hadseregnek, sem a haditenger�szetnek nem siker�lt m�holdat fell�nie. Biztos forr�sb�l tudom, hogy amikor a Corporal n�h�ny centim�tert f�lemelkedett, majd hanyatt d�lve r�zuhant a kil�v��ll�sra, �s apr� szil�nkokra robbant, s mindehhez a New York Daily News eg�sz oldalas f�c�m�ben ezt a komment�rt f�zte: „�, jaj!, Nyikita Hruscsov hars�nyan hahot�zott. N�h�ny ilyen sikertelen k�s�rlet ut�n.

    . . .  Az U2 egy�bk�nt olyan g�p, amelyet rendk�v�l neh�z vezetni. Elk�pzelhet�, hogy Powers zuhan�rep�l�sbe kezdett, �s nem b�rt kij�nni bel�le. Ahogy a g�pe a f�ld fel� sz�guldott, tal�n annyira �sszezavarodott, hogy nem tudta visszanyerni az uralm�t a g�p f�l�tt, �s nem jutott jobb az esz�be, mint hogy megr�ntsa az �l�se mellett lev� kart, �s katapult�ljon. Powerst �lve fogt�k el, a kamer�k el� hurcolt�k, �s arra k�nyszer�tett�k, hogy a nyilv�noss�g el�tt vallja be: k�mkedett a Szovjetuni�ban. Hruscsovnak megvolt a j� �r�gye, ami�rt lemondhatott egy cs�cstal�lkoz�t Eisenhowerrel, �s a Legfels�bb Tan�cs el�tt karrierje egyik legnagyobb el�ad�s�val par�d�zhatott. Eisenhoweren pedig beteljesedett, amit�l mindig is legjobban f�lt, hogy nyilv�nosan megsz�gyen�tik, �s k�nytelen lesz bevallani Hruscsovnak, hogy � k�ldte �t az U2-t a Szovjetuni�ba. K�nyszeredetten meg�g�rte Hruscsovnak, hogy nem lesz t�bb U2-berep�l�s, kiiktatva ezzel az egyetlen haszn�lhat� felder�t�si eszk�z�nket, �s gyakorlatilag megvak�tva benn�nket nemcsak a Szovjetuni�val kapcsolatban, hanem annak k�rd�s�ben is, miben mesterkednek a f�ld�nk�v�liek oda�t �zsi�ban. 

  . . .   Ezek ut�n el lehet k�pzelni, micsoda �rvendez�s volt a Pentagonban, amikor a Corona �ps�gben visszat�rt a F�ldre, �s siker�lt el�h�vnunk az els� fot�kat. Egyr�szt l�nyegesen jobbak voltak, mint amiket az U2 k�sz�tett, r�ad�sul a Corona a szovjetek szem�ben teljes m�rt�kben l�thatatlan volt. A Legfels�bb Tan�cst�l maga Hruscsov rejtette el az inform�ci�t, Eisenhowernek meg persze volt annyi mag�hoz val� esze, hogy ne tegyen err�l nyilv�nos bejelent�st. 

11. fejezet

Holdb�zis projekt

  . . .  Amikor elfoglaltam a posztomat a Pentagonban, ez is azok k�z�tt a projektek k�z�tt volt, amelyeknek tov�bbfejleszt�s�t Trudeau t�bornok az �n kezemre b�zta, -Ezek a fi�k ott a NASA-n�l lassan m�r az eg�sz rak�ta �s �rkutat�si t�m�t �tveszik, Phil – mondta. – A hadsereg m�r az asztalon hagyott morzs�kat sem kapja meg.

  . . .  A baj csak az, hogy elfelejten�k az �gy sz�m�ra megnyerni a f�ld�nk�v�lieket, akik �vtizedek – ha nem �vsz�zadok – �ta szisztematikusan megs�rtik bolyg�nk l�gter�t, �s m�ris hadm�veleti b�zist l�tes�tettek a Holdon. Trudeau t�bornok �s az amerikai katonai vezet�s nagy r�sze szem�ben r�miszt� perspekt�v�t jelentett az a viszonylagos k�nnyeds�g, amellyel a szovjetek tehersz�ll�t� m�holdakat, valamint kozmonaut�kat �ll�tottak F�ld k�r�li p�ly�ra. 

 . . .  �gy viszont ez a sok�ves titkos tev�kenys�g k�nnyen nemk�v�natos v�get �rhetne. Nem, a munkacsoport �rdekeinek sokkal ink�bb az felelt meg, ha az �rkutat�s egy civil szervezet kez�be ker�l, amelynek b�rokr�ci�j�t sokkal k�nnyebb ellen�rz�s alatt tartani, �s amelynek szem�lyzet�t – legal�bbis ami az elindul�st illeti – a munkacsoport tagjai jel�lhetik ki. Ezzel azt�n gigantikus �s b�rokratikus k�zdelem vette kezdet�t olyan szem�lyek k�z�tt, akik ugyanazokhoz a szervezetekhez tartoztak, csakhogy m�s titkoss�gi fokozat�, m�s politikai c�lkit�z�s�, s�t m�g az elm�lt �vekben t�rt�ntekr�l is elt�r� inform�ci�kkal rendelkez� poz�ci�kban. 

   . . .  A katonai kommunik�ci�s rendszer �sszehasonl�thatatlanul jobb lenne egy holdb�zis� rel��llom�s beiktat�s�val, amely j�val nagyobb hat�sugarat biztos�tana, �s nyilv�n j�val ellen�ll�bbnak bizonyulna b�rmif�le F�ld�n zajl� konvencion�lis vagy nukle�ris h�bor�val szemben is. Trudeau t�bornok azonban legnagyobb aduj�t m�g csak most j�tszotta ki.

„Holdb�zis� fegyverrendszerek f�ldi vagy vil�g�rbeni c�lpontok elleni bevet�se minden bizonnyal k�zenfekv�nek �s k�v�natosnak bizonyul majd" – �rta a hadsereg ut�np�tl�si f�n�k�nek, el�sz�r adva tan�jel�t annak, hogy Douglas MacArthur t�bornokkal egy�tt hiszi: a hadseregnek egy napon nemcsak a F�ld�n, hanem a vil�g�rben is hadm�veleteket kell majd v�grehajtania. A t�bornok el�re �tl�tta annak lehet�s�g�t, hogy egy holdb�zis� kommunik�ci�s h�l�zat seg�ts�g�vel nyomon lehet majd k�vetni a F�ldr�l fell�tt vez�relt rak�t�kat, ugyanakkor azzal is tiszt�ban volt, hogy ilyen rak�t�kat az �rb�l is ki lehet l�ni, �s erre nemcsak ellens�ges f�ldi korm�nyzatokt�l, hanem a f�ld�nk�v�liek r�sz�r�l is sz�m�thatunk. �gy v�lte, pontosan ennek a holdb�zis projekteknek a seg�ts�g�vel lehet majd megv�deni a f�ldi civil lakoss�got �s hader�t a F�ld k�r�li p�ly�r�l vagy a vil�g�rb�l elind�tott t�mad�sokkal szemben. 

 . . .  A t�bornok szerint az el�retolt hely�rs�g l�tes�t�se olyan k�l�nleges v�llalkoz�s, amelynek hasonl� hangs�lyt �s priorit�st kell �lveznie, mint a m�sodik vil�gh�bor�s Manhattan projektnek. A m�r m�k�d�k�pes holdb�zist, az az egyes�tett �rparancsnoks�g fogja ir�ny�tani, amely a jelenlegi katonai vezet�s meghosszabb�t�sa. A vil�g�r �s annak is k�l�n�sen a F�ldet �s a Holdat k�r�l�lel� szf�r�ja olyan hadsz�nt�rk�nt fog majd szerepelni, amelyre minden id�ben az aktu�lisan er�nyes katonai j�t�kszab�lyok lesznek �rv�nyesek. 

    . . .  �gy viszont ez a sok�ves titkos tev�kenys�g k�nnyen nemk�v�natos v�get �rhetne. Nem, a munkacsoport �rdekeinek sokkal ink�bb az felelt meg, ha az �rkutat�s egy civil szervezet kez�be ker�l, amelynek b�rokr�ci�j�t sokkal k�nnyebb ellen�rz�s alatt tartani, �s amelynek szem�lyzet�t – legal�bbis ami az elindul�st illeti – a munkacsoport tagjai jel�lhetik ki. Ezzel azt�n gigantikus �s b�rokratikus k�zdelem vette kezdet�t olyan szem�lyek k�z�tt, akik ugyanazokhoz a szervezetekhez tartoztak, csakhogy m�s titkoss�gi fokozat�, m�s politikai c�lkit�z�s�, s�t m�g az elm�lt �vekben t�rt�ntekr�l is elt�r� inform�ci�kkal rendelkez� poz�ci�kban. 

 12. fejezet

A mikroprocesszor: a roswelli katasztr�fa helysz�n�t�l a Szil�cium-v�lgyig

Mik�zben Fort Belvoirban m�r dolgoztak a marad�kf�ny-feler�s�t� �jszakai l�t�k�sz�l�k fejleszt�si projektj�n, �s a Horizont projekt csapata az USA �rprogramj�nak civil ir�ny�t�it gy�zk�dte, figyelmemet azok a f�lvezet� lapk�k k�t�tt�k le, amelyek a roswelli katasztr�fa helysz�n�n egy nagyobb m�ret� m�szerr�l t�redeztek le. Eg�szen addig nem tulajdon�tottam nekik nagyobb jelent�s�get, am�g Trudeau t�bornok egy napon megk�rt, hogy vizsg�ltassam meg �ket alaposabban. – Besz�ljen az alamogord�i rak�taszak�rt�kkel ezekr�l, Phil – mondta. 

 . . . Az elektronikai ipar t�z �v alatt hatalmas technol�giai ugr�st vitt v�ghez, �s el kellett gondolkodnom magamban azon, vajon nem ker�lt-e ki a tudtomon k�v�l valamilyen roswelli anyag, miel�tt 1961-ben �tvettem a k�lf�ldi technol�gia r�szleget. Amikor el�sz�r mutattam meg a szil�ciumlapk�kat Trudeau t�bornoknak, m�g nem tudtam, hogy milyen gyorsan kapcsolatba ker�l�k az akkor m�g csak sz�rnyait bontogat� sz�m�t�g�piparral, �s apr�, l�thatatlan fogaskerek�v� v�lok annak a folyamatnak, amelynek eredm�nyek�ppen tizen�t �vvel k�s�bb elk�sz�ltek az els� mikrosz�m�t�g�pes rendszerek, �s megkezd�d�tt a szem�lyi sz�m�t�g�p forradalma. 

 . . . El�sz�r is felh�vtam Hermann Oberth professzort, hogy megtudjam, a roswelli katasztr�fa �ta egy�ltal�n t�rt�nt-e valamilyen el�rel�p�s ebben az �gyben. Dr. Oberth ismerte az alamogord�i tud�sokat, �s val�sz�n�leg tudott arr�l a besz�lget�sr�l is, amelyet Twining t�bornok folytatott az alamogord�i csoporttal, k�zvetlen�l a j�rm� felder�t�se ut�n. Vajon a szil�ciumchipek is sz�ba ker�ltek? �s ha igen, akkor vajon mihez kezdtek a tud�sok azokkal a chipekkel akkoriban, amikor az ENIAC elnevez�s� els� m�k�d�k�pes komputert felkurblizt�k az aberdeeni Ut�np�tl�s K�s�rleti Telepen Marylandben? – Igen, a Walker Field hang�rj�ban ezeket is bemutatt�k – mondta dr. Oberth. – Az alamogord�iak mindannyian Roswellbe rep�ltek Twining t�bornokkal, hogy ellen�rizz�k a sz�ll�tm�nyt. 

 . . . A nagy�t��veg alatt nem egyetlen f�lvezet� kapcsol�t l�ttak, hanem megsz�ml�lhatatlanul sok kapcsol�b�l �ll� integr�lt �ramk�rt vagy �ramk�rrendszert. Nem voltak biztosak a dolgukban, mert addig m�g csak hasonl�t sem l�ttak, de bepillant�st nyertek abba, milyen lehet az elektronika j�v�je, ha megtal�lj�k annak a m�dj�t, hogy a F�ld�n is el��ll�tsanak ilyen �ramk�r�ket.  

 . . .  A mikrokomputer korszak�nak t�rt�net�r�i k�z�l nem egy meg�rta, hogy 1947 el�tt senki nem l�tta el�re a tranzisztor feltal�l�s�t, �s senki m�g csak nem is �lmodott olyan f�lvezet�s technol�gi�kr�l, amelyek szil�cium- �s nem sz�nalap�ak, mint Edison izz�cs�ve. A tranzisztor feltal�l�sa olyan ugr�s volt a technika t�rt�net�ben, amely nem hasonl�that� a mechanikus sz�mol�g�p, az analitikus g�p vagy a harmincas negyvenes �vek sz�m�t�g�peinek megalkot�s�hoz. 

A  13-17. fejezetet l�sd a magyar nyelv� k�nyvben:

A ROSWELL TITOK

itt