A gravit�ci�s vonz�s - ami nincs! 

A gravit�ci� egy nagyon ismert, nagyon �ltal�nos �mde igen gyenge k�lcs�nhat�s. M�gis ez uralja a Vil�gegyetemet. Felt�telezett k�zvet�t�je a graviton, b�r ezt sajnos m�g senki sem tal�lta meg. A saj�t elgondol�som szerint a gravit�ci� nem is eff�le k�zvet�t� r�szecsk�kkel m�k�dik (L�sd: Mi a gravit�ci�?). Az val�j�ban a nagy energi�j� Szuperh�r-Tenger energia-gradiense, �s ez fejti ki az �szlelt er�t a testekre.

   M�g nagyobb elt�r�st jelent azonban a megszokott gondolatmenett�l, hogy a gravit�ci�s k�lcs�nhat�s val�j�ban nem is k�lcs�nhat�s. A gravit�ci�s mez�ben l�v� testek vagy �gi testek nem hatnak k�lcs�n egym�ssal, hanem kiz�r�lag csak a szuperh�r-tengerrel. Hogy hogyan is alakul ki ezek ut�n a gravit�ci�s „vonz�s”? N�zz�k meg ezt a probl�m�t r�szletesebben!

   A „vonz�” hat�st k�zvetetten a gravit�ci�t a szuperh�r-tenger bels� energi�ja, valamint az anyagi testek energia-nyel�si hajlama okozza. Az �gitesteket k�r�s k�r�l k�r�lvev� szuperh�rok mozg�si energi�j�t az anyagi test folyamatosan nyeli, �s �talak�tja anyagi vil�gunk sz�m�ra �szlelhetetlen energiahull�mokk�. Ez az energianyel�s v�g�l is egy k�ls� k�rk�r�s nyom�s form�j�ban jelenik meg a test fel�. K�t „k�zeli” �gitest eset�n a testek k�z�tt el��ll egy olyan energiahi�nyos ter�let, amely az �gitestekre kisebb nyom�st fejt ki.

   A fenti k�p alapj�n el��ll az a helyzet, hogy az �gitestet szinte k�rk�r�sen egy un. norm�l nyom�s �ri, ahol az energia-gradiensek maxim�lis energi�val indulnak, �s be�rkez�s�kkor az �gitest ezeket valamivel kisebbre fogyasztja. Ugyanakkor van egy felh�gults�g a k�t �gitest k�z�tti t�rben, amely kisebb nyom�st ad le mindk�t �gitest fel�. Az �gitestek, teh�t k�r�s k�r�l nyom�s alatt �llnak, �mde ez a nyom�s a szomsz�dos �gitest ir�ny�b�l kisebb.

 1. �bra   Vastag dr�tk�t�l tart ellen a Hold centrifug�lis erej�nek

   Az el�bbiek alapj�n egy�rtelm�en k�vetkezik, hogy a k�zismert gravit�ci�s „vonz�s” val�j�ban nem is „vonz�s”, hanem k�rk�r�s nyom�s minden ir�nyb�l. Azonban ez a nyom�s egy picit mindig gyeng�bb, ha a szomsz�dos �gitestek ir�ny�ba vizsg�l�dunk. A gravit�ci�s „vonz�s” �sr�gi �tlete ugyan na�v, de nagyon is term�szetes emberi reakci�, hiszen k�zvetlen�l �rz�kelj�k a „vonz�st” a F�ld ir�ny�b�l. A kez�nkben l�v� alm�t m�rs�kelt er�vel vonza a talpunk alatt l�v� F�ld, mik�zben a messzi Hold sokkal nagyobb vonz�er�t �rz�kel. Egy 460 kilom�ter �tm�r�j� ac�l sodronyk�t�lre lenne sz�ks�g ellentartani a centrifug�lis er�nek. A Nap m�g vastagabb k�telet haszn�lna a F�ld megtart�s�ra. Ez a k�t�l olyan vastag lenne, mint maga a F�ld �tm�r�je, azaz 12700 km. Amennyiben az elk�pzelt dr�tk�teleket a gravit�ci�s vonz�s helyettes�ten�, akkor a kritikus ir�nyba ny�lk�lva valamif�le k�telet, de legal�bbis nagy vonz�er�ket kellene �rz�keln�nk. �mde semmit, m�g csak r�pk�d� gravitonokat sem �rz�kel�nk. Az�rt nem, mert a gravit�ci�s vonz�s nem l�tezik. �gy azt�n ak�rmely ir�nyba ny�lk�lunk, semmi v�ltoz�st nem �rz�kel�nk. 

2. �bra   Szuperh�rok - �tertenger

L�ssuk be, hogy a dr�tk�teles megold�s, s�t �ltal�ban a vonz�er� elk�pzel�s nem v�lt be. S�t vil�gosan l�thathat� hogy nem is v�lhat be. Ugyanez a helyzet a jelenleg haszn�latos �res t�r, valamint a g�rb�lt t�r te�ri�val is. Ezek anyagtalan absztrakt elm�letek, nincsenek �s nem lehetnek kapcsolatban az anyagi vil�gunkkal. (Ezt egy k�s�bbi dolgozatomban r�szletezem.)

   L�pj�nk teh�t t�l az �vsz�zos ki�ttalans�gon �s az eredm�nytelen pr�b�lkoz�sokon! Vegy�k el� ism�telten az egykor bev�lt �ter-Tenger megold�st. Vegy�k tudom�sul a vil�got kit�lt� �ter-Tengert illetve Szuperh�r-Tengert. Ennek nyom�sa �s energia-vesztes�ge egy-egy atomra igen kicsi, azonban egy �gitestre - mint a fenti p�ld�kban is l�ttuk - igen nagy. A nyom�st az atomjaink megszokt�k �s nem is �rz�kelik. Ugyanez vonatkozik a �ter-Tenger bels� energi�j�ra is.

   A gravit�ci�s „vonzer�” helyett l�thatatlan �s �ri�s m�rt�k� energia nyel�s folyik a testek r�sz�r�l. Ezt az energi�t a v�gtelen szuperh�r tenger ir�ny�tja a v�gtelenb�l a test s�lypontja ir�ny�ba. Az energia elnyel�se k�zben a testre nyom�s nehezedik, bolyg� m�ret� testre �ri�si nyom�s.

   Ha egyszer�en k�v�njuk �sszefoglalni az eddigieket, akkor azt kell mondanunk, hogy a vil�gmindens�gben semminem� „vonz�s” nincs, ellenben minden test �s minden �gitest a szuperh�r-tenger nyom�sa alatt �ll. Ezt a tengert kor�bban, m�g 1920 el�tt �ter-Tengernek nevezt�k a tud�sok. Ezek voltak �m a boldog id�k! Akkort�jt a Fizikusok term�szettudom�nyos magyar�zatai m�g biztos alapra, az anyagszer�nek tekinthet� �terre t�maszkodtak. Mivel azonban Einstein ezt a fizikai alapot nem volt k�pes saj�t elm�let�hez igaz�tani, ez�rt mint sz�ks�gtelent semmiss� nyilv�n�totta, szakzsargonnal sz�lva kisepr�zte a fizik�b�l. Az �ter korszak ut�n k�vetkezett a semmit sem tartalmaz�, teljesen �res �r korszaka. Az omin�zus 1920-as id�pontt�l kezdve �s mind a mai napig a Fizikus T�rsadalom kiz�r�lag csak az �res t�rre tud „t�maszkodni”.

   A k�zenfekv� javaslatom a k�vetkez�:

 A tov�bbiakban t�maszkodjunk 

 a gravit�ci�s nyom�s fogalm�ra, 

 �s ezen id�pontt�l kezd�d�en 

 v�glegesen t�r�lj�k ki 

 a nem l�tez� gravit�ci�s vonz�s fogalm�t 

 a fizika vil�g�b�l!!! 

3. �bra  A v�kuum hiperh�-eloszl�sa a F�ld - Hold k�rnyezet�ben

Kulcsszavak:

gravit�ci�, vonz�s, szuperh�r, energia, univerzum

Kelt: 2020 09 30

Tassi Tam�s

fejleszt�m�rn�k

hobby-fizikus

aparadox.hupont.hu

 A TeleHold rejt�lyes sug�rz�sa 

<<  Vissza                         Tov�bb >>

             Az atomok aur�ja                                                                          Mi a gravit�ci�

Hawaii Cruises